Az előző bejegyzésben ott hagytuk abba, hogy feltettem magamnak a kérdést: Miért nem vásárolnak több házi terméket az emberek?
Vagy egy kissé átfogalmazva: Egy bizonyos vásárlót mi akadályozhat abban, hogy a magyar terméket vegye?
Nos, a vásárló valószínűleg azért nem veszi a házi terméket, mert:
1) A házi termék drágább, mint a bolti.
A legkézenfekvőbb ok, a legtöbb embernek ez jutna elsőként eszébe. Akárhogy is forgatjuk a kérdést, ezen nem lehet segíteni: a kukoricán nevelt magyar házi csirke óhatatlanul drágább lesz, mint a futószalagon gyártott kínai.
Az ár kérdésénél fontos viszont különbséget tenni aközött, hogy a vásárlónak egyáltalán nincs pénze a drágább hazai termékre, vagy csak sajnálja rá a pénzt. (Számunkra nyilván az utóbbi kategóra érdekes, mert ott sikeresen változtathatunk.)
2) Nem bízik abban, hogy a termék valóban házi/bio/magyar/kézműves.
És ha nem bízik csak úgy bemondásra, nagyon igaza van. Amit ma Magyarországon a csomagolásra írnak, illetve amit az eladó mond a termékről, az semmire sem garancia.
Megkockáztatom, hogy a magyar emberek többsége ma semmilyen ajánlásban, védjegyben nem bízik, ha az az államtól vagy civil szervezettől jön, hanem csak a személyes ismeretségben vagy az ismerős ajánlásában.
3) Gyanakszik, hogy a termék túl van árazva.
A házi és bio termékek árát nézegetve szerintem mindenkiben felmerül időnként a kérdés: Tényleg muszáj ennek ilyen drágának lennie, vagy most éppen baleknak néznek, akiről akármennyi pénzt le lehet fejni?
Ha biztosak tudhatnánk, hogy csak az előállítási költséget és a termelő méltányos hasznát kell megfizetnünk, nyilván könnyebb szívvel vennénk a házit, még ha drága is.
4) Nem tapasztalta még meg a minőségi különbséget házi és bolti termék között.
Logikusan, ha az ember nem tudja, hogy létezik a boltinál jobb, akkor nem is keres mást, még kevésbé hajlandó felárat fizetni a háziért.
5) Próbálta a házi terméket, de nem lát minőségi különbséget a javára.
Ami lehet azért, mert az illetőnek rossz vagy eltorzult az ízlése, de lehet azért is, mert nincsen minőségi különbség a házi és bolti termék között - vagy éppen van különbség, de a bolti javára.
Ezt fontos leszögezni, mert manapság sokan evidenciának veszik, hogy egy összehasonlításban mindig a házi a nyerő. Lassan közhellyé válik kiváló minőségű magyar termékekről locsogni, meg az embereket hibáztatni, amiért inkább a bolti vackot veszik – az átlag vásárlónak viszont nem egyszer egészen más tapasztalatai vannak egyes házi termékekről.
6) A házi termék bizonyos hátrányokkal, extra kényelmetlenségekkel jár.
Házitej gyorsabban megromlik, hasmenést okoz, melegítés hatására váratlanul összeugrik sajttá; zöldség gyorsabban megrohad, koszos, időnként kukacos vagy meztelencsigás, kisebb, nem olyan mutatós, mint a bolti. Igénytelen, koszosnak látszó csomagolás a házisajton,stb.
A fentiek ha nem is nagy dolgok, frusztrálóak lehetnek annak, aki nem szokott hozzá; ha az illetőnek amúgy sem volt erős motivációja átállni a házira, néhány hasonló rossz tapasztalat eltántoríthatja a további próbálkozástól.
7) Nem ismeri a bolti termék rejtett hátrányait.
Értve ezalatt a tartósítószerek, adalékanyagok, hormonkezelt hús egészségkárosító hatásait, az állatokkal való bánásmódot, vagyis az élelmiszeripar tisztességtelen oldalát - mindazt, ami íz és mutatós csomagolás mögött van.
8) Nincs ideje/energiája házi termékeket vásárolni
A házi terméknek sok esetben utána kell menni: Termelők nehezen elérhetők, alkalmatlan időpontban szállítanak ki vagy tartanak nyitva; a vásárló lakóhelyén hetente egyszer vagy kétszer van csak piac, parkolás macerás, tömegnyomor van, korán kell menni, mert bizonyos áruk elfogynak délre, stb.
Ezzel szemben áll a multik egész napos vagy éjjel-nappali nyitvatartása, könnyű megközelíthetősége, állandó árubősége. A különbség nem lebecsülendő, és nem lenne szabad elintézni annyival, hogy “akinek fontos, az nem sajnálja azt a kis fáradtságot..”
9) Nem ismer, illetve nem talál termelőket a környezetében
Vagy azért, mert nem tudja, hol és hogyan kell keresni, vagy mert a termelők nem végzik el a maguk részét (gyenge vagy nem létező marketing, lustaság), vagy azért, mert egyáltalán nincsenek termelők a környezetében. (Fontos különbséget tenni, mert mind a három eset más megoldást igényel!)
10) Próbálta a házit, de a termelők magatartása elriasztotta.
Korábbi rossz tapasztalatok is alaposan elvehetik az ember kedvét a házi termék vásárlástól, piacozástól. Ide tartozik a termelők esetleges megbízhatatlansága, tisztességtelensége, bunkósága, rugalmatlansága, rossz hozzáállása.
11) Nem érti, mit jelentenek a különböző elnevezések
Ma jópár megkülönböztetőnek szánt termék megjelölés van forgalomban, mint például: házi, házi jellegű, hagyományos, természetes, paraszt, bio, kézműves, magyar. Azt viszont szinte senki nem tudja, hogy ezek a fogalmak pontosan mit takarnak.
A "magyar tejföl" a piros-fehér-zöld színnel mitől magyarabb, mint a másik, ha mindkettőt itthon gyártották? A "kézműves terméket" mi teszi kézművessé? Nincs benne külföldi alapanyag? Vagy Magyarországon gyártották, de lehet benne külföldi is? Vagy azért kézműves, mert kisüzemben állítják elő, esetleg kézzel? Ha igen, akkor mi számít kisüzemnek?
Az ember érthetően inkább hajlandó kifizetni egy magasabb árat, ha egyszer érti, hogy pontosan miért is fizet többet.
12) Nincsen személyes kötődése a termelőkhöz
A személyes kötődés nem feltétlenül szükséges, de ösztönző lehet: ha ismerem - és kedvelem - a termelőt, nyilván többet vásárolok tőle, néha talán csak azért, hogy segítsek neki. Idegen emberrel ez kevésbé működik.
13) Idegesítik a cseszegető, számonkérő "hazafiak".
Gondolom, mindenki előtt ismerős az az emberfajta, aki kioktat hazafias kötelességből, számonkéri, hogy mit keresel a Tescóban, vagy hosszan fejtegeti, hogy ha a hazait veszed, akkor azzal a magyar gazdaságot segíted (vagyis: nyilvánvaló dolgot magyaráz, tehát hülyének néz). Főleg neten aktív, és meglehetősen kártékony, mert ha elég rámenős, sikeresen kiprovokál az emberekből egy dacos magatartást. ("Ott vásárolok, ahol akarok, hagyjál békén!").
14) Fél az elköteleződéstől.
A fentihez hasonló: a vásárló talán kipróbálná a házi terméket, de fél, hogy utána rendszeresen vásárolnia kell, különben rászállnak, ajánlatokkal zaklatják, számonkérik rajta, hogy miért hagyta abba a vásárlást. Főleg ott fordulhat elő, ahol nagyon rámenősek a "hazafiak" vagy a termelők.
15) Előítéletei, téves információi vannak.
A vásárló például feltételezi, hogy valamilyen terméket úgysem lehet kapni vagy megfizethetetlenül drága, ezért nem is jár utána a kérdésnek.
16) A vásárló rossz hazafi.
Szerintem nem jellemző, csak a rend kedvéért írom ide, mivel sokan eleve ebből indulnak ki: a magyar embernek mindegy, megveszi az osztrák tejet, ha két forinttal olcsóbb, a karját nem nyújtja ki a magyar termékért...
---
A fenti lehetőségeket azért kell külön-külön megfontolni, mert más megoldást igényelnek: semmi értelme egy minimálbér szinten nyomorgó ember hazafias érzéseire apellálni, ha az illetőnek egyszerűen nincs pénze a házi termékekre; és viszont, egy jól kereső vállalkozónak nem szükséges magyarázni, hogy a jó minőségű termékért érdemes többet fizetni, ha az illetőt egyszer kizárólag az idő hiánya tartja vissza a vásárlástól.
Ennek megfelelően a helyi szinten szerveződő mozgalmaknak sablon szövegek mondogatása helyett azt kellene végre felmérnie,hogy konkrétan, egy adott településen, vásárlói körben mi tartja, tarthatja vissza az embereket a vásárlástól, és aztán az így megtalált konkrét feladatok elvégzésé köré felépíteni magukat; de sajnos a hasonló profi hozzáállás ma nagyon ritka Magyarországon.
---
A következő bejegyzésekben szétnézünk egy kicsit a termelőket támogató szerveződések háza táján, és kielemezzük, mit csinálnak rosszul; utána végigvesszük a fenti listából az egyes problémákat, és megpróbálunk megoldásokat javasolni rájuk.
De addig is szeretném hallani a véleményeteket: kihagytam valamit a lehetséges problémák közül? Titeket mi tart vissza attól, hogy a termelőktől vásároljatok – illetve, hogy még többet vásároljatok a termelőktől? :)
Ár, szabadidő vagy bizalom hiánya, esetleg más?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lavór 2014.04.18. 11:15:21
Ildiko J 2014.04.18. 11:21:23
-Az áru eredete ismeretlen, jellemzően nem maga a termelő árul, hanem egy fizetett alkalmazott, akinek az áru eredetéről, arról, hogyan készült, nincs pontos ismerete.
-Sokaknak fontos pl. egy sajt zsír-, kalóriatartalma, ilyen adatok a házi készítményekről nem elérhetőek.
-Termelői piacokon olyan áron kínálnak pl. egy darab rétest vagy egyéb pékterméket, amennyiből egy rudat megsütök otthon.
-A magyar alma minősége évek óta egyre rosszabb, eszembe sem jut azt venni, hazafiság ide vagy oda.
katec 2014.04.18. 11:33:24
Véleményemet egy vidéki, közepesen nagy városban élő országos hálózattal rendelkező cég helyi vezetőjeként fogalmazom meg. Fenti mondatból kitűnhet, hogy nem minimálbérbő élek, tehát van választási lehetőségem a vásárlásba, ha akarom.
A kérdés, hogy akarom egyáltalán? Erre a blogodban elég jól rávilágítottál.
Nyilván ahány ember, annyi féle vélemény és élethelyzet, amiből ki lehet indulni. Én személy szerint megtehetném, hogy hazait, biot-vagy nevezzük bárminek, ami hazai és egészségesebb mint a bolti-vásároljak a családomnak, de általában mégsem teszem.
Az ok nálam a bizalom TELJES hiánya és a blogodban is említett macera az elérhetőséggel. Mint írtam, nem minimálbért keresek, de ennek is ára van! Reggel jövök, este 7-re érek haza, tököm sem fog már bio paradicsom után rohangálni, meg házi kenyeret hajkurászni akkor.Megveszem a sarki boltba a primőrt. A bizalom hiányát nem fejtem ki részletesebben, nyilván elmúlna ha lenne időm jobban belemerülni, vagy összehozna a sors pár termelővel, akik változtatnának a nézetemen.
Még egy dolgot megemlítenék, amit szerintem kihagytál: ez pedig a vidéken megtermelt házi, és a vidéki rokonság.
Én városban élek, de nekem is vannak rokonaim "falun", és a barátaim-ismerőseim körében is vannak, akik alkalmadtán ellátnak minket tojással, szalonnával, kolbásszal, stb..Szerintem ezzel elég sok család lehet így azért. Persze tudom, hogy nem mindenkinek elérhető ez a szál, de azért komoly tényező lehet.
És ha már az ízvilágról is írtál, mint összehasonlítási mérce, nem biztos hogy az üzletekben kapható "házit" az emberek feltétlen a lédig, futószalagról lejövő gyorspácolt sonkával fogják összehasonlítani.
A többség, mint ahogy én is, az ilyen termékeket gyermekkorom nagyszülőknél evett házi sonkáival, tojásaival, kolbászaival veti össze. Mert legtöbbünknek még van viszonyítási alapja.
Persze találkoztam már a másik véglettel is. Pár éve mielőtt lakást vettünk, kertesházat béreltünk, ahol termesztettünk zöldségeket. A felsleget minidg elajándékoztuk olyan bartáoknak, rokonoknak, akiknek nem elérhető a házi. Egyik ilyen alkalom után mondja egy ismerősöm, hogy nem kér több paradicsomot, mert rossz az íze. Kérdeztem, megromlott? De nem, mint kiderült egyszerűen az ízlelőbimbói már úgy elhaltak a bolti semmilyen ízű paradicsomoktól, hogy ezt, aminek meg volt "csípősnek", "túl intezívnek" meg "édesnek" érezte.
Szóval van ilyen is.
Tomi from Space · http://bodybuilding.blog.hu 2014.04.18. 11:46:20
Sajnos a kétkezi munkának nincs manapság értéke, vagy ha úgy árazzák, akkor megfizethetetlenné válik. Kérdés, hogy ez a kistermelők hibája-e vagy a fizetésünké? Én inkább az utóbbira szavazok.
katec 2014.04.18. 11:51:28
Szerintem az a sajt tipikusan túlárazott termék. Nem tudom hová valósi vagy, de vannak barátaim Pesten, ők mondtak a belvárosban egy húsost, ahol volt olyan "házi" hús, aminek 50.000 Ft volt kilója! Szétröhögtem magam rajta. És állítólag van belőle eladás!
Egy jó házi sajt kilójáért fizettem már 7-8 ezer Ft-ot, de az olyan is volt. Egy "Magyarok vásra" nevű rendezvényen akadtam össze vele, ahol csupa hazai termelő állt ki a saját portékájával. Lehetett kóstolni, mindent meg lehett nézni, szagolni. Lehett kérdezni őket bármiről. Na azért fizettem én is. Megnyertek :)
Barbaarb 2014.04.18. 12:40:08
A háztól vásárolt termékek mindig olcsóbbak, mint bármely bolti, ráadásul a minősége is sokkal jobb. Például a háztól vásárolt tejnek literje egy liter tejből van olcsóbban, mint a bolti tej, amit már "lefölöztek". De például a méz házi ára is 50-60%-a boltinak, ami már szabályosan is hígítva van valamennyi százalékban.
Ez viszont sokak szemében szálka, hiszen így nem tudnak annyi haszno kisajtolni egy-egy termékből, és nem jut a köztes nagykereskedőnek, meg kiskereskedőnek, no meg az államnak...
tikk 2014.04.18. 12:41:59
Nem találják egymást az emberek. Érdekes jelenség ez egy olyan világban ,ahol mindennél előrébb való az információ áramlás.
Tell Villám 2014.04.18. 12:56:24
gizmo26 2014.04.18. 13:01:47
Szelid sunmalac 2014.04.18. 13:02:43
Nemetorszagban el tudjak latni a boltokat, az arszint a mennyiseg miatt nem magasabb, mint az import arunal. A boltokban az aruk 80-90%-a nemet termek. Mig nalnuk import (pl. nemet).
Az irany jo lenne. Eloszor is keresletet kell teremteni, hogy az emberek akarjanak helyit venni. En is szeretnek, de amig a minoseg alacsonyabb, az ar ketszeres, addig egyszeruen nem eri meg.
Szelid sunmalac 2014.04.18. 13:05:01
Szelid sunmalac 2014.04.18. 13:06:08
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2014.04.18. 13:17:47
♔batyu♔ 2014.04.18. 13:45:30
Én is szeretem a házitermékeket, kolbászok, sajtok, savanyúságok, szalonnák rendszeres vásárlója vagyok és látván az üzletet szerintem rengetegen vásárolnak még. Amúgy is, ha nem így lenne, nem lehetne kapni.
Jópár terméknél, pld. méz, kolbászok, néhány sajtfajta, savanyú. kizárólag házi jöhet szóba.
Szerintem inkább az a probléma, hogy nem jut el mindenhová. Nincs piac. nagyon messzire kell menni.
Az árakat és a minőséget tekintve pedig egyáltalán nem drágák, de többségüket nem is lehet máshol kapni csak a piacokon. Pld. paprikás puhasajt, ami eleve a kedvencem.
♔batyu♔ 2014.04.18. 13:48:33
Érdekes is lenne, hiszen ebből él.
♔batyu♔ 2014.04.18. 13:50:18
Nálunk néha kapni a Spar-ban is, de horror áron.
HaCS 2014.04.18. 14:07:51
Budapesten akkor se mennék piacra, ha lóval húznának. Nincsenek épp kellemes tapasztalataim.
A vidéki piac az más dolog, csak ha már vidéken vagyok, akkor már inkább az otthoni zöldségből pakolok fel.
Kőműves Kelemen 2014.04.18. 14:10:28
A 16000-es ár egészen brutál, kíváncsi lennék, mennyit adtak el.
Huszonezrekért szerintem már egy milliomos sem veszi meg a sajtot, mert ennek nagyon lehúzás szaga van.
Kőműves Kelemen 2014.04.18. 14:17:36
"Az áru eredete ismeretlen, jellemzően nem maga a termelő árul, hanem egy fizetett alkalmazott, akinek az áru eredetéről, arról, hogyan készült, nincs pontos ismerete.
-Sokaknak fontos pl. egy sajt zsír-, kalóriatartalma, ilyen adatok a házi készítményekről nem elérhetőek."
Jogos, és a termelők nem is szívesen válaszolgatnak hasonló kérdésekre. Sokan rá sem mernek kérdezni a piacon, mert ezek a beszélgetések nem szoktak jól elsülni :/
randomuser1 2014.04.18. 14:40:25
szevasztok, parasztok, nyissatok vebsopot és hordjátok ki pickpackpontra.
Fluoro 2014.04.18. 15:05:36
Mi piac mellett lakunk, ezért tudunk venni kistermelői élelmiszert, de csak hétvégén tudunk kimenni.
Tehát az időhiány az, ami hétköznap visszatart.
Megemlíteném, hogy a mi piacunkon egy ideje annyira elszaporodtak a zsebesek, akik akár a nyomodba is szegődnek, hogy férjem nélkül szinte félek már kimenni.
Valamint még inkább félve említem meg, hogy a Tesco házhoz is szállít, és megkímél az órákig való tülekedéstől, cipekedéstől.. Sok hazai termelésű árut forgalmaznak, erre ügyelek, hogy azt vegyem.
Van azért egy pár termék, amit ismerünk, és annyira finom, hogy csak amiatt kimegyünk piacra, pl. Sonka, töpörtyű, kolbász, préselt almalé, juhtúró, dió, mandula, piros paprika sőt cukrászsütemény stb. Ezeket máshol nem lehet megkapni, annyira finomak. Ha babával megyek, sokszor mondják, melyik zöldséget vegyem, ami alig volt permetezve:)
De volt már, hogy liszt ízű volt a tejföl, na oda nem megyünk többet, de ez inkább a kivétel:)
Várom a következő írást!
MAXELL birkaman buzizó \\http.birkafing.org 2014.04.18. 15:36:00
Nyugee 2014.04.18. 15:37:59
Magyarok Országos Gyűlésén például 100.000 Ft 3 napra, de tudok olyan helyről is, ahol félmilliót kérnek egy hétért.
Nem a kistermelők zsebébe kerül a hatalmas haszon, hanem a terület bérbeadója gazdagszik belőle.
lavór 2014.04.18. 15:44:07
Van vizük és szőlőjük is. :)
@Nyugee:
Tök mindegy, a multiknál meg polcpénz van.
Drága az így is, úgy is. Cserpes ízesített kefírke (2-3 dl) 350-ért? Nem ölik érte egymást a közértben. A Cserpes tejivóban is kik ülnek? Diákhitelt költő fiatalok. Majd rájönnek később, hogy mennyibe is került az a reggeli. :D
Nyugee 2014.04.18. 15:51:49
Egy igazi kistermelő pedig nem is tudna akkora mennyiséget termelni, hogy érdemes lenne neki a multival eladatni polcpénzestől.
Én még annyit sem tudok előállítani, hogy fesztiválokra, vagy több napos rendezvényekre el tudnék menni.
A Cserpes meg cég, és nem kistermelő.
lavór 2014.04.18. 15:56:53
A multiknál még egy fontos dolog van: a szavatossági idő. Minél hosszabb, annál inkább hajlandóak árulni egy terméket.
Igen, már cég a Cserpes. (Ettől még a metodikájuk inkább kistermelői, mint nagyüzemi.) Ők is kicsiben kezdték. Te is az lennél, ha elég tőkéd lenne a terjeszkedéshez.
Nyugee 2014.04.18. 16:05:44
Úgyhogy inkább járok heti egyszer egy kicsike termelői piacra, ahol szívesen megveszik őket a környékbeliek.
Ebből persze nem lesz elég tőke a terjeszkedéshez, tehát nem is leszek cég. :)
Megyek is palackozni, mert holnap piac.
tarackos 2014.04.18. 16:35:36
Ez egy háború amihez tudjuk mi kell: pénz, pénz és pénz!
tarackos 2014.04.18. 16:41:06
tarackos 2014.04.18. 16:43:42
lavór 2014.04.18. 16:51:12
Azért ez így még nem kerek. A multik is a kis és őstermelőktől veszik a zöldséget (a szezonális termékeket).
A piacokon meg lassan nincs kistermelő, csak viszonteladó, akik a Nagybaniról hozzák az éretlenül leszedett gyümölcsöket, zöldségeket... Mivel az öregekkel kihal lassan a háztáji, nem lesz hagyományos kofa árulás sem. A felújított vásárcsarnokok bérét meg nem tudják megfizetni. A termelői piacnak kikiáltott valamin is jártam, kis választék, nagy árak. A kisebb falvakban az emberek nem termelnek már semmit. Távoli munkahelyekre kell járniuk dolgozni, nincs rá idejük. Megveszik a multiknál, amire szükségük van. Egyszerűen nem vonzza a fiatalokat a gazdálkodás. Sok meló, bizonytalan a pénz. Ördögi kör ez is.
thürmer 2014.04.18. 17:05:12
thürmer 2014.04.18. 17:07:18
thürmer 2014.04.18. 17:15:48
tarackos 2014.04.18. 17:52:54
Ez lenne a lényeg: tömeget etetni ipari termékkel minőséget meg háztájival. Mindkettőre szükség van! Nem családi gazdaság vagy nagyüzemi hanem családi ÉS nagyüzemi. (Ahogy ezt már feltalálták a cocializmusban. Amikor mukodott is.)
(Csányi se passzióból vesz német cocát a téliszalámiba hanem azért mert nincs elég magyar.)
tarackos 2014.04.18. 17:55:40
lavór 2014.04.18. 17:56:15
"(Csányi se passzióból vesz német cocát a téliszalámiba hanem azért mert nincs elég magyar.)"
Majd akkor lesz, ha annyi támogatást kap rá a magyar gazda, mint a német...
Azaz soha.
Mira67 2014.04.18. 19:46:54
Szerintem ez is egy megoldás! Csak meg kell tanulnunk bízni egymásban! De én hiszek az emberekben! Ki kell próbálni, először lehet, hogy csak óvatosan, aztán, ha megtapasztalja, hogy nincs átverés, akkor jöhet a mindent bele!
Kőműves Kelemen 2014.04.20. 10:00:07
Arra van valami ötleted, hogy hogyan hidalod át a vásárlói bizalom hiányát a kezdeti időkben? Hogyan jutsz el odáig, hogy a vásárlók egyáltalán kipróbálják az oldalt?
Mira67 2014.04.24. 22:55:58
Minden termelőnkkel személyesen találkoztunk, termékeiket kipróbáltuk. Igyekeztünk a legegészségesebb, legfinomabb termékeket összegyűjteni.
A kezdet természetesen nem lesz zökkenőmentes, de reméljük, hogy sikerül ledöntenünk a gátakat.
Hogy vegyük rá a vásárlót, hogy minket válasszon? Egyáltalán az oldalunkra látogasson? A bizalom fontos dolog,.. a vásárló felé. De! Mivel nem mi vagyunk az egyetlen ilyen webáruház, és vannak, akik már több-kevesebb sikerrel működnek is, nekik viszont nem szeretnék ötleteket adni.
Örömmel veszem, ha a későbbiekben újra beszélnénk. Minden jót!