Ugrás a tartalomhoz
ápr. 17. 2014
Címkék: termelők

A magyar kistermelők talpraállítása II.

Az előző bejegyzésben ott hagytuk abba, hogy feltettem magamnak a kérdést: Miért nem vásárolnak több házi terméket az emberek?

Vagy egy kissé átfogalmazva: Egy bizonyos vásárlót mi akadályozhat abban, hogy a magyar terméket vegye?

Nos, a vásárló valószínűleg azért nem veszi a házi terméket, mert:

1)     A házi termék drágább, mint a bolti.

A legkézenfekvőbb ok, a legtöbb embernek ez jutna elsőként eszébe. Akárhogy is forgatjuk a kérdést, ezen nem lehet segíteni: a kukoricán nevelt magyar házi csirke óhatatlanul drágább lesz, mint a futószalagon gyártott kínai.

Az ár kérdésénél fontos viszont különbséget tenni aközött, hogy a vásárlónak egyáltalán nincs pénze a drágább hazai termékre, vagy csak sajnálja rá a pénzt. (Számunkra nyilván az utóbbi kategóra érdekes, mert ott sikeresen változtathatunk.) 

2)     Nem bízik abban, hogy a termék valóban házi/bio/magyar/kézműves.

És ha nem bízik csak úgy bemondásra, nagyon igaza van. Amit ma Magyarországon a csomagolásra írnak, illetve amit az eladó mond a termékről, az semmire sem garancia. 

Megkockáztatom, hogy a magyar emberek többsége ma semmilyen ajánlásban, védjegyben nem bízik, ha az az államtól vagy civil szervezettől jön, hanem csak a személyes ismeretségben vagy az ismerős ajánlásában.

3)     Gyanakszik, hogy a termék túl van árazva.

A házi és bio termékek árát nézegetve szerintem mindenkiben felmerül időnként a kérdés: Tényleg muszáj ennek ilyen drágának lennie, vagy most éppen baleknak néznek, akiről akármennyi pénzt le lehet fejni?

Ha biztosak tudhatnánk, hogy csak az előállítási költséget és a termelő méltányos hasznát kell megfizetnünk, nyilván könnyebb szívvel vennénk a házit, még ha drága is.

4)     Nem tapasztalta még meg a minőségi különbséget házi és bolti termék között. 

Logikusan, ha az ember nem tudja, hogy létezik a boltinál jobb, akkor nem is keres mást, még kevésbé hajlandó felárat fizetni a háziért.

5)     Próbálta a házi terméket, de nem lát minőségi különbséget a javára.

Ami lehet azért, mert az illetőnek rossz vagy eltorzult az ízlése, de lehet azért is, mert nincsen minőségi különbség a házi és bolti termék között - vagy éppen van különbség, de a bolti javára.

Ezt fontos leszögezni, mert manapság sokan evidenciának veszik, hogy egy összehasonlításban mindig a házi a nyerő. Lassan közhellyé válik kiváló minőségű magyar termékekről locsogni, meg az embereket hibáztatni, amiért inkább a bolti vackot veszik – az átlag vásárlónak viszont nem egyszer egészen más tapasztalatai vannak egyes házi termékekről.

6)     A házi termék bizonyos hátrányokkal, extra kényelmetlenségekkel jár.

Házitej gyorsabban megromlik, hasmenést okoz, melegítés hatására váratlanul összeugrik sajttá; zöldség gyorsabban megrohad, koszos, időnként kukacos vagy meztelencsigás, kisebb, nem olyan mutatós, mint a bolti. Igénytelen, koszosnak látszó csomagolás a házisajton,stb.

A fentiek ha nem is nagy dolgok, frusztrálóak lehetnek annak, aki nem szokott hozzá; ha az illetőnek amúgy sem volt erős motivációja átállni a házira, néhány hasonló rossz tapasztalat eltántoríthatja a további próbálkozástól. 

7)     Nem ismeri a bolti termék rejtett hátrányait.

Értve ezalatt a tartósítószerek, adalékanyagok, hormonkezelt hús egészségkárosító hatásait, az állatokkal való bánásmódot, vagyis az élelmiszeripar tisztességtelen oldalát - mindazt, ami íz és mutatós csomagolás mögött van. 

8)     Nincs ideje/energiája házi termékeket vásárolni

A házi terméknek sok esetben utána kell menni: Termelők nehezen elérhetők, alkalmatlan időpontban szállítanak ki vagy tartanak nyitva; a vásárló lakóhelyén hetente egyszer vagy kétszer van csak piac, parkolás macerás, tömegnyomor van, korán kell menni, mert bizonyos áruk elfogynak délre, stb.

Ezzel szemben áll a multik egész napos vagy éjjel-nappali nyitvatartása, könnyű megközelíthetősége, állandó árubősége. A különbség nem lebecsülendő, és nem lenne szabad elintézni annyival, hogy “akinek fontos, az nem sajnálja azt a kis fáradtságot..” 

9)     Nem ismer, illetve nem talál termelőket a környezetében

Vagy azért, mert nem tudja, hol és hogyan kell keresni, vagy mert a termelők nem végzik el a maguk részét (gyenge vagy nem létező marketing, lustaság), vagy azért, mert egyáltalán nincsenek termelők a környezetében. (Fontos különbséget tenni, mert mind a három eset más megoldást igényel!)

10)  Próbálta a házit, de a termelők magatartása elriasztotta. 

Korábbi rossz tapasztalatok is alaposan elvehetik az ember kedvét a házi termék vásárlástól, piacozástól. Ide tartozik a termelők esetleges megbízhatatlansága, tisztességtelensége, bunkósága, rugalmatlansága, rossz hozzáállása.

11)  Nem érti, mit jelentenek a különböző elnevezések

Ma jópár megkülönböztetőnek szánt termék megjelölés van forgalomban, mint például: házi, házi jellegű, hagyományos, természetes, paraszt, bio, kézműves, magyar. Azt viszont szinte senki nem tudja, hogy ezek a fogalmak pontosan mit takarnak.

A "magyar tejföl" a piros-fehér-zöld színnel mitől magyarabb, mint a másik, ha mindkettőt itthon gyártották? A "kézműves terméket" mi teszi kézművessé? Nincs benne külföldi alapanyag? Vagy Magyarországon gyártották, de lehet benne külföldi is? Vagy azért kézműves, mert kisüzemben állítják elő, esetleg kézzel? Ha igen, akkor mi számít kisüzemnek?

Az ember érthetően inkább hajlandó kifizetni egy magasabb árat, ha egyszer érti, hogy pontosan miért is fizet többet.

12)  Nincsen személyes kötődése a termelőkhöz

A személyes kötődés nem feltétlenül szükséges, de ösztönző lehet: ha ismerem - és kedvelem - a termelőt, nyilván többet vásárolok tőle, néha talán csak azért, hogy segítsek neki. Idegen emberrel ez kevésbé működik.

13)  Idegesítik a cseszegető, számonkérő "hazafiak".

Gondolom, mindenki előtt ismerős az az emberfajta, aki kioktat hazafias kötelességből, számonkéri, hogy mit keresel a Tescóban, vagy hosszan fejtegeti, hogy ha a hazait veszed, akkor azzal a magyar gazdaságot segíted (vagyis: nyilvánvaló dolgot magyaráz, tehát hülyének néz). Főleg neten aktív, és meglehetősen kártékony, mert ha elég rámenős, sikeresen kiprovokál az emberekből egy dacos magatartást. ("Ott vásárolok, ahol akarok, hagyjál békén!").  

14)  Fél az elköteleződéstől.

A fentihez hasonló: a vásárló talán kipróbálná a házi terméket, de fél, hogy utána rendszeresen vásárolnia kell, különben rászállnak, ajánlatokkal zaklatják, számonkérik rajta, hogy miért hagyta abba a vásárlást. Főleg ott fordulhat elő, ahol nagyon rámenősek a "hazafiak" vagy a termelők. 

15)  Előítéletei, téves információi vannak.

A vásárló például feltételezi, hogy valamilyen terméket úgysem lehet kapni vagy megfizethetetlenül drága, ezért nem is jár utána a kérdésnek.

16)  A vásárló rossz hazafi.

Szerintem nem jellemző, csak a rend kedvéért írom ide, mivel sokan eleve ebből indulnak ki: a magyar embernek mindegy, megveszi az osztrák tejet, ha két forinttal olcsóbb, a karját nem nyújtja ki a magyar termékért...

 ---

A fenti lehetőségeket azért kell külön-külön megfontolni, mert más megoldást igényelnek: semmi értelme egy minimálbér szinten nyomorgó ember hazafias érzéseire apellálni, ha az illetőnek egyszerűen nincs pénze a házi termékekre; és viszont, egy jól kereső vállalkozónak nem szükséges magyarázni, hogy a jó minőségű termékért érdemes többet fizetni, ha az illetőt egyszer kizárólag az idő hiánya tartja vissza a vásárlástól.

Ennek megfelelően a helyi szinten szerveződő mozgalmaknak sablon szövegek mondogatása helyett azt kellene végre felmérnie,hogy konkrétan, egy adott településen, vásárlói körben mi tartja, tarthatja vissza az embereket a vásárlástól, és aztán az így megtalált konkrét feladatok elvégzésé köré felépíteni magukat; de sajnos a hasonló profi hozzáállás ma nagyon ritka Magyarországon.

---

A következő bejegyzésekben szétnézünk egy kicsit a termelőket támogató szerveződések háza táján, és kielemezzük, mit csinálnak rosszul; utána végigvesszük a fenti listából az egyes problémákat, és megpróbálunk megoldásokat javasolni rájuk.

De addig is szeretném hallani a véleményeteket: kihagytam valamit a lehetséges problémák közül? Titeket mi tart vissza attól, hogy a termelőktől vásároljatok – illetve, hogy még többet vásároljatok a termelőktől? :)

Ár, szabadidő vagy bizalom hiánya, esetleg más?

   

 

süti beállítások módosítása